AFCE

Mi a befektetési alap és miért előnyös befektetni befektetési alapokba?  

A befektetési alapokba történő befektetés világszerte kedvelt formája a szabad pénzösszegek befektetésének. Az utóbbi években a legelterjedtebb és legelismertebb befektetési alternatívák közé tartozik. A tőkepiaci folyamatokban jártas befektetők soha nem fektetik be pénzeszközeiket egyetlen részvénybe vagy kötvénybe, mert tudják, hogy ezen értékpapírok ára jelentősen ingadozhat és a veszteség átruházott kockázata igen magas. Éppen ezért befektetéseiket megosztják több értékpapír között, mégpedig azon igen egyszerű okból, hogy nem minden értékpapír árfolyama változik azonos irányban. Bizonyos értékpapírok árfolyamának csökkenését az egyik oldalon kompenzálhatja a portfolió más értékpapírjai árfolyamának növekedése a másik oldalon. Azt szoktuk mondani, hogy a kétfajta értékpapír hozamai negatív korellációban állnak egymással. Egyes értékpapírok árfolyamának csökkenése így nem befolyásolja olyan nagy mértékben a befektetések összességét. Ez annyit jelent, hogy alacsonyabb a veszteség kockázata. A befektetési alapok portfoliójának kezelése hasonló elven alapszik, azaz a kockázat-diverzifikáció elvén.

A kollektív befektetések alapelve a nyilvánosságtól származó pénzeszközök összegyűjtése azok üzleti vagyonba történő befektetése céljából a kockázatcsökkentés és kockázatmegosztás elvének egyidejű betartása mellett. Az egyéni befektetők által elhelyezett pénzeszközökből jönnek létre a befektetési alapok. A befektetési alapban lévő vagyon a befektetési jegy-tulajdonosok közös vagyonát képezi, és értékpapírok, pénzeszközök és más vagyoni értékek képezik, amelyekbe a befektetési alap befektetett. A befektetési jegy-tulajdonosok tulajdonjogát a befektetési jegyek képviselik.

A befektetési jegy-tulajdonosok befektetési alapban lévő vagyonával való rendelkezést az alapkezelő biztosítja a befektetési alap menedzserei segítségével. A menedzserek feladata, hogy minél magasabb hozamot érjenek el meghatározott mértékű kockázat mellett. Emellett a menedzser hangsúlyt fektet a szükséges likviditás biztosítására is.

Milyen befektetési alapot válasszunk? 

Az 203/2011 Tt. Sz., a kollektív befektetési formákról szóló törvény hatályos rendelkezései megkülönböztet nyíltvégű és zártvégű befektetési alapokat. A nyíltvégű befektetési alap olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegy-tulajdonosa jogosult arra, hogy kérésére az ezen befektetési alap vagyonából származó befektetési jegyeit visszaváltsák. A befektetési alapot kezelő alapkezelő köteles visszaváltani (kifizetni) a befektetési jegy tulajdonosa által benyújtott befektetési jegyet. Ez annyit jelent, hogy a befektetési jegy tulajdonosnak nem kell vevőt keresnie. Az összeg, amelyet a befektetési jegy-tulajdonos a befektetési jegy visszaváltásakor megkap, egyenlő a befektetési alapban lévő vagyonnak a befektetési jegy-tulajdonos tulajdonát képező egy befektetési jegyre eső, visszaváltási jutalékkal csökkentett nettó eszközértékével. Ezt az értéket a befektetési alap nyilvánosságra hozza, így a befektetési jegy-tulajdonos folyamatosan tájékozódhat, mekkora pénzösszeget kap a befektetési jegyei visszaváltásáért.

Más típust képvisel a zártvégű befektetési alap, amelyet a fent említett törvény a következőképpen jellemez: zártvégű befektetési alap olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegy-tulajdonosa nem jogosult, hogy kérésére visszaváltsák az ezen befektetési alap vagyonából származó befektetési jegyeit. A befeketetési alapot kezelő alapkezelő nem köteles a befeketési jegy-tulajdonosnak biztosítani a benyújtott befektetési jegye visszaváltását. A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeivel ezért a másodlagos tőkepiacokon kereskednek és azok értéke a kínálattól és a kereslettől függ.

A befektető amellett, hogy választ a nyíltvégű és zártvégű alapok között, döntenie kell a befektetési stratégiák alapján is. A befektetőnek meg kell határoznia befektetési prioritásait a következő kérdésekre adott válaszokkal: Mit szeretnék elérni a befektetési alapba történő befektetéssel? Milyen kockázatot vagyok hajlandó vállalni és milyen időszakra kívánok befektetni? Milyen hozamot várok el az így befektetett pénzeszközökből? A fenti kérdésekre adott válaszokkal válaszhat az egyes befektetési stratégiák vagy azok kombinációi közül.

Alapvető befektetési startégiák:

• Pénzpiaci alap – olyan rövidtávú aktívumokba fektet be, mint az államkincstárjegyek, 1 éven belüli lejáratú kötvények és rövid futamidejű lekötött betétek, valamint más pénzpiaci eszközök hazai vagy külföldi pénznemben.

• Kötvényalap – fix kamatozású értékpapírokba fektet be.

• Vegyes alap – kamatozó értékpapírokba, kötvényekbe, valamint részvényekbe fektet be. Kiegyensúlyozott kombinációját jelenti a kötvényeknek és részvényeknek. Az egyes vegyes alapok a befektetett pénzeszközök mértéke szerint lehetnek kötvénytúlsúlyos vagy részvénytúlsúlyos vegyes alapok.

• Részvényalap – a pénzeszközök nagy részét részvényekbe fekteti.

• Alapok alapja (esernyőalapok) - kizárólag más befektetési alapok befektetési jegyeibe fekteti be pénzeszközeit.

A befektetési alapokba történő befektetés előnyei  

• Alacsony befektetés – a befektetési alapba történő befektetés egyik előnye a klasszikus befektetéssel szemben az alacsony mértékű minimális befektetési összeg, amely tükröződik az értékpapírok megvásárlására fordított költségek megtakarításában. Bizonyos befektetők részére az értékpapírokba történő befektetés elérhetetlen tekintettel az igényelt magas minimális befektetési összegre és az értékpapír megvásárlásával összefüggő költségekre. A befektetési alap éppen azt a tényt használja ki, hogy vagyona az egyes ügyfelek több kisebb befektetési egységéből tevődik össze és befektetései kevésbé költségesek, mint a kisbefektetők befektetései. Mindemellett a befektetési jegybe történő alacsonyabb értékű befektetés előnye, hogy lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű pénzeszköz befektetésén való részesedés előnyienek kihasználását.

• Professzionális alapkezelés – az alapkezelők tevékenységét és azok alapjait tapasztalt menedzserek irányítják, akik jártassággal rendelkeznek a pénzpiaci folyamatok területén. Az ő tevékenységi körükbe tartozik a hazai és külföldi pénzpiacok folyamatos figyelemmel kísérése valamennyi információs rendszer segítségével és a megszerzett információk alkalmazása az egyes alapok befektetési startégiája javára. A kisbefektetők számára rendkívül megterhelő, hogy nyomon kövesse a pénzpiaci változásokat és hozzáértő módon reagáljon valamennyi változásra. Éppen ezért számára előnyösebb a saját tevékenységével, a családjával és barátaival foglalkozni és pénzeszközeinek kezelését szakértő menedzserek gondozására bízni. Az ügyfél számára a befektetési alapba történő befektetés egyrészt időmegtakarítást, a pénzeszközök megtakarítását jelenti és nem utolsó sorban szakmai biztosítékot a pénzpiaci kockázatok elhárítására.

• Kockázat / Hozam – A befektetés ezen formája lehetőséget nyújt a magasabb hozamok elérésére mint a hagyományos lekötött betétek esetében, de magasabb kockázatvállalás mellett. Minden egyes befektető és a befektetési alap menedzsereinek célja minimalizálni a kockázatot és maximalizálni a teljes hozamot. Ez a cél a portfolió diverzifikációjával érhető el. Ezért a befektetési alap menedzsere befektetéseit több kibocsátott értékpapírba fekteti, amellyel csökkenti az egész portfolió kockázatát. Ezzel csökken a befektetők, azaz a befektetési alap befektetési jegy-tulajdonosainak kockázata is, mivel megvásárolja részesedését az alap teljes portfolióján. A befektetés kockázatát az ügyfél a kezdetekkor azzal is befolyásolhatja, hogy konzervatívabb stratégiájú alapot választ, amely befektetései inkább a hitelviszonyt megtestesítő (kötvény-típusú) értékpapírok megszerzésére irányulnak.

• Likviditás – a kockázat és hozam mellett az egyik legjelentősebb attribútum. A befektető számára nagyon fontos, hogy milyen horizonton belül van lehetősége a befektetési jegyei visszaváltására készpénzre, és fordítva. A befektetési jegyek likviditása nem hasonlítható össze a banki termékekével, amelyek esetében a befektetőnek nincs lehetősége a pénzeszközeihez való hozzáféréshez azon időszakon belül, amely időszakra a betét elhelyezésre került, illetve csak nagyon magas sztornó-díj befizetése árán. A nyíltvégű befektetési jegyekbe történő befektetéskor a lekötött banki termékekkel összehasonlítható hozamok érhetők el, miközben a befektetett eszközei folyamatosan rendelkezésre állnak. A gyakorlatban általában a befektetési jegy az alap típusától függően 3-5 napon belül visszaváltható.

• Hozzáférhető információk – csak a minőségi és helytálló információk képezhetik az alapját a helyes döntések meghozatalának a költségekről és megtakarításokról. A befektetési alap-kínálatról szóló információk nélkül az ügyfél nem lesz képes felelősen értékelni a kínált termék minőségét és kockázatát. A potenciális ügyfélnek a befektetés megvalósítása előtt meg kellene ismerkednie a befektetési alap releváns dokumentumaival, mégpedig:

  • az alapkezelői szabályzattal, amely a befektetési jegy-tulajdonos és az alapkezelő között létrejött szerződés elválaszthatatlan részét képezi,
  • a befektetési alap tájékoztatójával és egyszerűsített tájékoztatójával,
  • a befektetési alapban lévő vagyonnal való gazdálkodásról szóló jelentésekkel,
  • a befektetési egység aktuális árfolyamáról, a befektetési egység eladási áráról, visszaváltási áráról és a nyíltvégű befektetési alapban lévő vagyon nettó eszközértékéről, valamint más információkról tájékozódhat a tőzsdei információkat közlő országos terjesztésű időszaki sajtóból, esetleg az Alico Funds Central Europe správ. spol. a.s. ezen honlapjáról.
  • Egyben telefonon felveheti a kapcsolatot az alapkezelő munkatársaival, akik valamennyi további információt rendelkezésre bocsátanak.

• Kibocsátói kockázat – annak kockázata, hogy nem kerül visszafizetésre a kötvények kamathozama és tőkerésze. A portfolió diverzifikációjával e kockázat minimumra csökkenthető.

• Piaci kockázat – ez a kockázat nem hárítható el a portfolió diverzifikációjával. Ezt a tényezőt az államok politikai, költségvetési és fiskális politikája befolyásolja. Leginkább a tőzsedindexek mutatnak rá.

A hozamok nagysága  

A befektetési alapba történő befektetés kockázattal jár és az alapkezelők nem garantálják a hozamok magasságát. A befektetési alapok múltbeli hozamai nem garantálják a jövőbeni hozamokat. Fontos szerepet játszik a befektetésekben az eladási és visszaváltási jutalékok nagysága és a befektetés futamideje. A befektetési jegyekbe történő befektetés hosszútávú, ajánlott időtartama 3-5 év. Ez az időszak lehetővé teszi a befektetési alap menedzserei számára érvényesíteni a kiválasztott befektetési stratégiát azzal a céllal, hogy elérhető legyen a minél magasabb hozam a befektetési alap vagyonából. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a befektetési jegy-tulajdonos nem igényelheti bármikor a befektetési jegye visszaváltását. Ezesetben azonban számolni kell azzal, hogy a befektetési jegy visszaváltásakor a befektetése nem feltétlenül biztosítja az elvárt hozamot.


A befektetők védelme  

Bár a befektetési alapba történő befektetés nem esik a 118/1996 Tt. sz., a betétek védelméről szóló törvény hatályos rendelkezési hatálya alá, a kollektív befektetés területén biztosított a befektetők - befektetési jegy-tulajdonosok védelme. Az alapvető védelmet a kollektív befektetési formákról szóló 203/2011 Tt. sz. törvény (a továbbiakban mint kollektív befektetési formákról szóló törvény) biztosítja úgy, ahogy azt a 8. rész megfogalmazza. A befektetési jegy-tulajdonosok érdekeinek védelmét a Szlovák Nemzeti Bank felügyeli, amely tevékenységét a tőkepiaci felügyeletről szóló 747/2004 Tt. sz. törvény alapján végzi. A következő felügyeleti hatóság, amely az alapkezelő tevékenységét felügyeli, a letétkezelő. A befektetési alap letétkezelője csak olyan bank vagy külföldi bank kirendeltsége lehet, amelynek külön törvény szerinti engedélyében kiegészítő befektetési szolgáltatás nyújtása szerepel, amely a befektetési eszközök letéti őrzésére vagy kezelésére vonatkozik. Azon nyíltvégű befektetési alap letétkezelője, amely alap befektetési jegyei nyilvános forgalomba kerülnek a tagállam területén a 60. § szerint, csak a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező bank vagy a Szlovák Köztársaság területén kirendeltséggel rendelkező külföldi bank lehet. A letétkezelő tevékenységét a kollektív befektetési formákról szóló törvény 72. § alapján végzi, és többek között ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása, illetve azok megszüntetése összhangban van-e a kollektív befektetésekről szóló törvénnyel, valamint az alapkezelői szabályzattal, ellenőrzi, hogy a befektetési alap hozamainak felhasználása összhangban van-e a kollektív befektetési formákról szóló törvénnyel és az alapkezelői szabályzattal. Ugyancsak ellenőrzi, hogy az alapkezelő megbízásai megfelelnek-e a kollektív befektetési formákról szóló törvénynek és ellenőrzi azt is, hogy a befektetési alap vagyonába megvásárolt vagy a vagyonból eladott aktívumok értéke a kollektív befektetési formákról szóló törvénnyel és az alapkezelői szabályzattal összhangban került-e megállapításra.